A projekt bemutatása

A projekt célja, Orosháza meglévő csatornahálózatának bővítése, valamint a szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése. A projekt megvalósításával biztosíthatóvá válik a megfelelő szennyvízelvezetés és tisztítás, összhangban a nemzeti és EU-s jogszabályi kötelezettségekkel. A projekt keretében a település eddig csatornázatlan területein kiépülnek a gyűjtőrendszerek, nyomóvezetékek és a hozzátartozó átemelők. A gazdaságosan nem csatornázható részeken kiépülnek a zárt szennyvízgyűjtők.

Orosházán a csatornahálózat több ütemben épült ki a jelenlegi állapotra, de még mindig nem terjed ki a teljes, gazdaságosan csatornázható területre. A csatornázatlan területeken napjainkban is jellemző a szikkasztás. A projekt keretében kiépül mintegy 62,5 km gerincvezeték és 15 km nyomóvezeték, valamint az új hálózatra 12 ezer ingatlan rákötésre kerül.

Az üzemelő átemelők az építésük idején érvényben volt szabályok szerint készültek. A védőtávolságra és bűzvédelemre vonatkozó előírások jelentősen megváltoztak. Mivel a védőtávolság betartása a sűrűn beépített területeken nem biztosítható, ezért a szaghatás kizárására biofilterek beépítésére van szükség.

Az üzemelő csatornahálózat sok helyen elhasználódott. Bizonyos részei (betoncsatornák) már a megépítés során hiányosságokat mutattak (toktömítések megoldatlansága). Az elmúlt 20 évben készült KGPVC szakaszokon toktörések, lapulások tapasztalhatók. Mindezen problémák az idegen víz arányának elfogadhatatlan mértékében nyilvánulnak meg. A gépészeti berendezések elkorrodáltak, a szivattyúk elhasználódtak. Az irányítástechnikai berendezések elavultak. A város a támogathatóság mértékéig élni kíván a rekonstrukció lehetőségével.

A város tulajdonában mosató és szippantó jármű nincs. A megnövekedő csatornahálózat működtetéséhez, és a keletkező TFH szállításához a város saját tulajdonú járművet kíván vásárolni.

A jelenlegi szennyvíztelep átalakításával egy 7600 m3/d szennyvíz mennyiség fogadására és tisztítására alkalmas korszerű szennyvíztelep épül.


A Víziközmű Társulatok szerepe a szennyvízcsatornázás megvalósulásánál

A vízgazdálkodási, ezen belül a víziközmű társulatok rendkívül fontos szerepet látnak el a települések infrastrukturális fejlesztésében. Magyarország települései a vízellátást és csatornázást túlnyomórészt társulati beruházásban valósították meg. Jelenleg is az országban nagy ütemű és nagy értékű csatornamű beruházások zajlanak társulati formában.

Milyen célt valósítanak meg a víziközmű társulatok?

A víziközmű társulatok célja, hogy az állampolgárok és jogi személy érdekeltek önkéntes bevonásával – jogi személyként – vízgazdálkodási egységet alkotó területen helyi vízgazdálkodási feladatot valósítsanak meg.

Hogyan alakul meg a társulat?

A társulat megalakítását szervező bizottság készíti elő. A szervező bizottságot a területileg érintett állampolgárok, jogi személyek képviselői alakítják meg a település jegyzőjének és az illetékes Vízügyi Igazgatóság képviselőjének közreműködésével.

A szervező bizottság az alakuló közgyűlést akkor hívja össze, ha

  • a./ az érdekeltségi területen az érdekeltek egység aránya szerint számított többsége előzetes szándéknyilatkozat aláírásával tanúsítja, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánja megvalósítani.
  • b./ rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához szükségesek.

A társulat megalakul, ha:

  • az alakuló taggyűlés elhatározza a társulat megalakítását, elfogadja az alapszabályát, megválasztja a társulat testületi vezető szerveit.
  • a társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges.
  • a társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
  • Az alakuló taggyűlés dönt még több fontosabb kérdésben, így elfogadja a társulat beruházási alapokmányát, a pénzügyi-műszaki számítást és az érdekeltségi hozzájárulás összegét és megfizetésének módját.

Hogyan működik a társulat?

A társulat demokratikusan működő, saját önkormányzattal rendelkező, célhoz kötött beruházást megvalósító jogi személyiségű gazdálkodó szervezet.

Legfőbb testületi szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, a társulat irányító szerve az intéző bizottság, az ellenőrzési feladatokat pedig az ellenőrző bizottság látja el.

A társulat tisztségviselői: intéző bizottság elnöke, aki egyben a társulat elnöke, intéző bizottság tagjai, ellenőrző bizottság elnöke, ellenőrző bizottság tagjai.

A közgyűlés dönt minden fontos kérdésben, így az alapszabály elfogadásában, az egy egységre eső érdekeltségi hozzájárulás meghatározásában, pénzügyi-műszaki számítás elfogadásában, a közgyűlés választja meg meghatározott időre a társulat tisztségviselőit is.

Miért előnyös a társulati forma az önkormányzatok és állampolgárok részére?

A társulati beruházás esetén az állampolgárok és jogi személyek önkéntes elhatározásán alapuló érdekeltségi hozzájárulás is forrást jelent a beruházások megvalósításához, de a nagyobb részt mindig az önkormányzat biztosítja a bekerülési költséget.

A társulat, mint forrásokat előteremtő szervezet azért előnyös az állampolgárok részére, mert egyrészt kedvezményes kamatozású hitelt vehet fel, másrészt pedig Lakástakarék-pénztári konstrukció keretén belül is lehet érdekeltségi hozzájárulást megfizetni.

A lakástakarék-pénztári konstrukció és a társulatok hitelezése:

A víziközmű társulatok működésénél és fejlesztéseik megvalósításánál jelenleg az országban csaknem kizárólag lakástakarék-pénztári betétgyűjtéssel van összekapcsolva a társulati hitelfelvétel. Szorosan kapcsolódik egymáshoz ez a két szervezeti forma és ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a társulati érdekeltek jelenősen kevesebb összegből gyűjtsék össze az érdekeltségi hozzájárulást.

http://oroshaza.szennyvizprojektek.hu/wp-content/plugins/wp-accessibility/toolbar/css/a11y-contrast.css